A víz keménységét elsősorban a benne oldott ásványi anyagok, főként a kalcium- (Ca²⁺) és magnézium-ionok (Mg²⁺) mennyisége határozza meg. Magyarországon a víz keménysége területenként eltérő, és főként attól függ, hogy a felszín alatti vízbázis milyen kőzeteken halad keresztül, mielőtt eléri a vízellátó rendszert.
Hazánkban a kemény víz kialakulásának egyik fő oka a mészkőben és dolomitban gazdag geológiai adottságok. A talajvíz és a karsztvíz oldja ezeket a kőzeteket, így a vízbe nagy mennyiségű kalcium és magnézium kerül. Különösen a Dunántúli-középhegységben, a Budai-hegységben és a Duna–Tisza közének egyes részein magas a vízkeménység.A víz keménységének mértéke német keménységi fokban (nk°) vagy milligramm per liter (mg/l) mértékegységben fejezhető ki. Magyarországon a legtöbb településen közepesen kemény vagy kemény víz található, ami a háztartásokban vízkövesedést okozhat a csövekben, bojlerekben és háztartási gépekben.Bár a kemény víz nem káros az egészségre – sőt, a benne lévő ásványi anyagok hozzájárulhatnak a szervezet ásványianyag-szükségletéhez –, a háztartásokban problémát jelenthet a lerakódások miatt. Ezért sok helyen vízlágyító rendszereket alkalmaznak, különösen ipari létesítményekben és olyan háztartásokban, ahol a vízkő miatt megnő az energiafogyasztás és csökken a berendezések élettartama.
A kemény víz jelentős hatással van otthonunk műszaki állapotára, mivel a benne található kalcium- és magnéziumionok idővel lerakódásokat okoznak a vízzel érintkező felületeken. A legnagyobb problémát a vízkő kialakulása jelenti, amely háztartási gépeken, csöveken és fűtési rendszereken egyaránt nyomot hagy.
Az egyik legérintettebb terület a vízmelegítő berendezések, például a bojlerek és kazánok hőcserélői, ahol a lerakódó vízkő szigetelőréteget képez. Ez csökkenti a hőátadás hatékonyságát, így a berendezés több energiát fogyaszt, miközben a fűtési idő is meghosszabbodik. Hosszú távon ez növeli az üzemeltetési költségeket és a készülékek meghibásodásának kockázatát.
A csaptelepek, zuhanyfejek és csőrendszerek szintén érintettek, mivel a vízkő lerakódása csökkentheti a vízáramlást, eltömítheti a szűrőket és idővel akár teljes dugulást is okozhat. Ez különösen problémás lehet a fűtési rendszerekben, ahol a beszűkült csövek csökkentik a keringő víz mennyiségét, így az egyes helyiségek fűtése kevésbé lesz hatékony.
A háztartási gépek, például a mosógépek és mosogatógépek is érzékenyek a kemény vízre. A lerakódások miatt a fűtőszálak hamarabb elhasználódnak, a tömítések és szelepek is gyorsabban elöregszenek, ami csökkenti a gépek élettartamát. Emellett a tisztítószerek kevésbé hatékonyak kemény vízben, ami miatt nagyobb mennyiségű mosószerre és öblítőre van szükség a megfelelő tisztaság eléréséhez.
A kemény víz hatása a fürdőszobában és a konyhában is látványos. A csempéken, üvegfelületeken és mosogatókban vízkőfoltok alakulnak ki, amelyeket rendszeresen el kell távolítani speciális tisztítószerekkel. Emellett a kemény víz száradás után fehéres foltokat hagy a csapokon és üvegfelületeken, ami esztétikailag zavaró lehet.
A problémák megelőzése érdekében sokan vízlágyító rendszereket alkalmaznak, amelyek csökkentik a víz keménységét ioncserélő gyanták vagy más fizikai eljárások segítségével. Egyes háztartási gépekben beépített vízlágyító rendszerek is találhatók, illetve különféle vízlágyító adalékanyagokat is használhatunk a vízkőlerakódások mérséklésére.
Összességében a kemény víz hosszú távon növeli a karbantartási költségeket, csökkenti a berendezések hatékonyságát és élettartamát, valamint esztétikai és tisztítási problémákat okozhat. A megfelelő megelőző intézkedésekkel azonban minimalizálhatók ezek a negatív hatások, és jelentősen csökkenthető az otthoni rendszerek elhasználódása.
